Tag Archive for linux

Xorg.conf tesztelése xserver indítása nélkül

Gentoo install

A következő leírásban bemutatom röviden, hogyan tudunk egy alap Gentoo rendszert feldobni gépünkre, vagy egy virtuális gépre.

 

Töltsük le a Gentoo minimal LiveCD-t. Az install-PLATFORM-minimal-DÁTUM.iso fájlt töltsük le.

  • 64 bites rendszer: http://gentoo.inf.elte.hu/releases/amd64/current-iso/
  • 32 bites rendszer: http://gentoo.inf.elte.hu/releases/x86/current-iso/

Bootoljuk be a számítógépünket erről a LiveCD-ről.

Következő lépésként állítsuk be a hálózatot. Amennyiben csak egy hálókártya van a gépben, akkor az esetek nagy részében az eth0 lesz a jó hálókártya név:

Állítsunk be egy root jelszót:

Majd indítsuk el az SSH szervert, hogy távolról, kényelmesen tudjunk telepíteni (ha akarunk persze…)

Következő lépésben particionáljuk meg a merevlemezt (ha esetleg már korábban nem tettük volna). Én a cfdisk nevű programot szoktam erre használni, de persze használhatsz fdisk-et is ha az jobban tetszik. Két partíciót hozok létre, egy kb. 1 gigabájtosat swapnak, a maradék helyet pedig a /-nak. Ehhez a cfdisk nevá segédprogramot használom, ennek bemutatását külön nem írnám le, elég egyszerű a program.

Formázzuk meg a létrehozott partíciókat, a swapot aktiváljuk, a / partíciót pedig mountoljuk is fel. Jelen esetbe ext4-nek formázom a / partíciót.

Töltsük le a stage3-at, majd csomagoljuk ki. A legfrissebb stage3-at itt találjuk: ftp://gentoo.inf.elte.hu/releases/amd64/current-stage3/

Ha a stage3 megvan, akkor a portage treet is töltsük le és csomagoljuk ki a helyére:

Montuljuk fel a chroothoz szükséges dolgokat, majd chrootoljunk be az új Gentoo telepítésünkbe:

Állítsuk be jól az időzónánkat:

Következő lépésben állítsuk be gépünk nevét. A gepneve szöveg helyére írjunk egy saját nevet

A gépnév beállítása után állítsuk be az fstabot, amivel megmondjuk a rendszernek, hogy mely partíciót hova mountolja. Én az UUID alapú megoldást preferálom, ezért derítsük ki mi a partíciók egyedi azonosítója:

Ha megvannak az UUID-ok, akkor nyissuk meg szerkesztésre az /etc/fstab fájlt:

Nálam (két partícióval) így fog kinézni a fájl:

Az első oszlopba kerül a lemez azonosítója (/dev/akármi, vagy jelen esetben UUID=azon), a második oszlop, hogy hova mountolja, a harmadikban a fájlrendszer típusa van, a negyedik ötödik pedig különböző paraméterek.

Következzék a hálózat beállítása. A 192.168.1.200 jelen esetben a gép IP címe, az 192.168.1.1 az átjáró (router) címe. Ha DHCP szervertől kapjuk az IP címet, akkor ezt hagyjuk ki.

Ha DHCP szervert szeretnénk használni, akkor még a dhcpd csomagot telepíteni kell:

Állítsuk be, hogy az eth0 interfész automatikusan elinduljon, valamint az SSH szerver is induljon el a rendszer indításakor:

Állítsunk be egy root jelszót:

Majd állítsuk be az időzónánkat:

Állítsuk be a billentyűzet kiosztásunkat, amennyiben az nem angol. Ehhez nyissuk meg szerkesztésre a /etc/conf.d/keymaps fájl, majd a KEYMAP opcióban írjuk át a en szöveget hu szövegre.

Forgassuk le a syslog-ng-t és a vixie-cron csomagot (syslog és cron), majd állítsuk be, hogy ezek automatikusan induljanak is el.

Töltsük le a kernel forrást, majd állítsuk be a nekünk szükséges dolgokat. A Linux kernel forgatásáról most nem írok, ha esetleg nem akarsz saját kernelt forgatni, akkor ugord át ezt a részt.

Ha beállítottuk, forgassuk le: (a -j2 opciónál a szám helyett annyit írjunk ahány processzor magunk van plusz egy)

Ha nem akarunk saját kernelt forgatni, akkor a Genkernel csomagra lesz szükségünk. Ez fogja elintézni a kernel leforgatását.

Majd forgattassuk le a kernelt:

Legvégén telepítsük a Grub-ot, amivel betöltjük a kernelt

Szerkesszük a GRUB konfigurációs fájlját

A tartalma ilyesmi legye (ahol sda1 az a partíció, aho la /boot van)

Majd telepítsük a grubot a bootszektorba

Kész is vagyunk a telepítéssel. Lépjünk ki a chrootból, umountoljuk a partíciókat, majd indítsuk újra a számítógépet

Xbox IrDA Ubuntu 10.04 alá

Haven’t found any consistant instructions on how to do this so here it is. This is not my work it’s the combination of other threads I’ve come across that seemed to work for me.

  1. Blacklist xpad
    Code:

    add:

    Code:

  2. Install lirc – config menu will pop up. select none.
    Code:

  3. Install lirc source modules
    Code:

  4. Configure hardware.conf
    Code:

    replace all and add:

    Code:

  5. configure lircd.conf
    Code:

    replace and add:

    Code:

  6. configure modules to load at startup
    Code:

    add:

    Code:

  7. edit lirc_dev.h
    Code:

    change the line “#define LIRC_HAVE_KFIFO” to “#undef LIRC_HAVE_KFIFO”

  8. reconfigure lirc source modules
    Code:

  9. reboot
  10. test
    Code:

    press a button on the remote.should see something like this:

    Code:

    That it!

umask leírás

Akkor lássuk a medvét: az umask után egy 3-jegyű szám adható meg (hasonlóan ahhoz amikor chmod-nál 3 számjegyet adunk meg), és ezzel azt definiáljuk, melyek azok a jogok melyeket az ezután létrehozott file vagy könyvtár NE KAPJON MEG ! Vagyis azokat a jogokat ahol 1-es bitet írtunk elő az umask-ban. Például egy umask 672 azt jelenti hogy a létrejövő file/könyvtár esetén a usernél nincs r,w jog (6=4+2), group-nál nincs r,w,x jog (7=4+2+1), továbbá other-nél nincs w jog (2).
Az hogy a többi joggal mi lesz azt NEM TUDJUK, hiszen ez már nem az umask-tól függ hanem attól hogy a létrehozó program milyen jogokat szán a file/könyvtár-nak. Fenti példa alapján így tehát lehetséges hogy other-nél van x-jog, de az is lehet hogy nincs !
Álljon itt egy olyan példa amit egy unix-os gépen csináltam:

Az is belátható hogy az umask nincs kihatással a setuid,setgid,sticky bitekre hiszen ha ezekre is tudna hatni akkor nem 3, hanem 4 számjegyet lehetne umask-nál megadni. Gyengébbek kedvéért: teszt1 esetén a group-nál van x-jog, csak mivel a setgid bit 1-re van állítva, “takarásban van az x”. teszt2 esetén viszont hiányzik az x-jog, így nagy “S” betű áll azon a helyen. Hozzáteszem hogyha valaki a példámat kipróbálja egy másik gépen nem biztos hogy ugyanezeket a jogokat fogja tapasztalni. Ez azért van mert az umask-kal csak azt tudjuk elérni, milyen jogok NE LEGYENEK az új objektumnál, ezeken kívül a többi jogra nincs az umask hatással.

Wifi AP készítése

Procedure

Modify /etc/hostapd/hostapd.conf and put the following

 

The dhcpd.conf section in /etc/dhcp3/dhcpd.conf would have something like the following

Modify /etc/default/dhcp3-server

Check what name your adapter got via iwconfig. You can change the name also and make it persistent via /etc/udev/rules.d/70-persistent-net.rules so that it always gets a single type of name. In our example we’re assuming wlan0, but it could be changed. Make necessary changes in your configuration too.

Configure the new interface

The above could also be done in a better way via the /etc/network/interfaces file, but didn’t try it out. In any case if you shutdown hostapd, the network interface (wlan0) loses its address, so need to put a script which assigns it again before hostapd is started. An example could be

Restart the dhcp3-server. It should now be ready to serve addresses and is also bound to the network interface too.

Allow ip masquerading

Now start hostapd and see the messages that it shows

Wait for a few seconds, it should show some probes being done by other wifi devices. If it shows, then probably you’re in good luck.

Now try to connect via your device to this access point. It should work.

To make this work on boot, can put the relevant config in /etc/default/hostapd

and also put the firewall rules in /etc/rc.local (make sure its executable).

Remember – if you shutdown your hostapd, the network card would lose its address. So you have to assign that again before starting hostapd. The usual practice would be

  • Stop hostapd
  • Stop dhcp server
  • Restart network (or rather ifup wlan0 / ifconfig wlan0 10.10.0.1 would do)
  • Restart dhcp server
  • Start hostapd

Miscellaneous

  1. You can check the wifi interfaces via
  2. To set a wifi adapter into master mode, try the following. If it doesn’t work and shows an error that it’s not possible or something, fret not – use hostapd as that’ll do that in any case.
  3. Network Manager could create issues, though in my test environment – instead of using an ethernet interface, I used two wlan interfaces, one being controlled by Network Manager for internet access, and other for making it an access point.
  4. modprobe -r ath5k / modprobe -r rt2800usb etc. is to be used for unloading the modules.
  5. If you wish to proceed without using authentication so that you can test it easy, then put the following in /etc/hostapd/hostapd.conf